vonalzók

2009. március 16., hétfő

Eljutotam arra pontra hogy lemontam apámrol még ha fáj is bele fáratam hogy azt várja hogy én oldjam meg a problémáit.Maga alat van és nem tesz erllene semit nincs munkája nincs hitel kilakoltatás ott log a levegöbe .És ö ott hon ül a babérjajin és nyalogatja sebeit.Pedig nekem azt tanitota hogy harcolni kell és gyözni ez az élet nem tudom hova lett apám nem értem ö nem ijen volt.De én nem foghatom a kezét mint egy gyereknek meg hát nem is halgat rám.Bele fáradtam egyszerüen és elegem van nekemn is van elég bajom nem hogy ö is tetöze.Most azt mondja hogy nincs kiut vége mindenek és fölköti magát és félek be is váltja nem sokára nem hiszem el hogy nem érdemlem meg a nyugot családi életet eznekem nem jár valahogy nem tudom milen párom és nórm nélkül nekem ök a biztos pontok az életembe és a napsugarak.Visszont tesomnak kis rosz hir só meg vonás van 22kg hizot ideáig és még van 2 és fél honap vizelet és vérnyomi rendbe baba szivhang is tökéletes .Szoval most elég sok vihar felhö van feletem és még nem tudom mere lesz kiut deszertnék már családilag is boldog és nugot lenni és nem attol retegni mikor csören a telom hogy jönn a rosz hir nem kivánom senkinek szar érzés talán kicsit bele fáradtam és már nem akkarok saját problémáim kivül máséval foglalkozni lehet önzö vok de igy érzem bocsi asok panaszért.Nórim jobban van de még taknyi. millio puszi mindenkinek

3 megjegyzés:

andy02 írta...

Én teljesen egyet értek a döntéseddel hiszen felnőt ember ha ő nem akar segíteni magán akkor te hiába fáradsz,hagyd a csudába és 1 gondal kevesebb.Puszi

szilvo írta...

andy köszike akkor jól gondolom puszika

Névtelen írta...

.Nemsokára kisüt a napocska, én nagyon drukkolok, hogy végre felhőtlenül boldog legyél. Puszika nektek. k.kata